Az advent mozgalomban néhány kortárs eseményt próféciák beteljesedéseként értelmeztek. Ezek közül az egyik a Török Birodalom bukása, ami próféciaértelmezésük szerint „napra pontosan” teljesedett 1840. augusztus 11-én. Mielőtt részleteiben megvizsgálnánk a prófécia értelmezését, fontos megjegyeznünk, hogy a h.n. adventista egyházak/mozgalmak mai napig tanítják ezt, az eredetileg Josiah Litchtől származó próféciaértelmezést.
A kérdéses prófécia Jelenések könyve 9. fejezetéhez kapcsolódik, egészen pontosan az hatodik trombitaszóhoz.
A hatodik angyal is trombitált, és hallottam egy hangot az Isten előtt álló arany oltár négy szarva közül, amely ezt mondta a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: "Oldd el a négy angyalt, akik meg vannak kötve a nagy folyamnál, az Eufrátesznél". És eloldatott a négy angyal, akik készenlétben álltak órára, napra, hónapra és esztendőre, hogy megöljék az emberek egyharmadát.Jel 9:13-15.
Miller minden valószínűség szerint Josiah Litchtől vette át a próféciaértelmezését. 15 pontjából a 11. pont foglalkozik ennek a teljesedésével:
11. A trombiták szintén leleplezik az időpontot [ti. azt, hogy 1843-ban Jézus Krisztus visszatér]. Lásd Jel 9:5 „És parancsot kaptak, hogy ne öljék meg őket, hanem kínozzák öt hónapon át, és olyan legyen a kínjuk, mint amit a skorpió okoz, amikor megmarja az embert.” Ez az öt hónap akkor kezdődött, amikor a törökök betörtek a görög felségterületekre, Gibbon szerint, 1299 július 27-én. 5 hónap 150 évnek felel meg, mert 5x30 = 150. Ez a trombita 1449-ben ért véget. A hatodik trombita hangja hangzott fel, 391 éven és 15 napon át, ahogy a Jel 9:15-ben van „És eloldatott a négy angyal, akik készenlétben álltak órára, napra, hónapra és esztendőre, hogy megöljék az emberek egyharmadát.”, és befejeződött 1840 augusztus 11-én. Ekkor a hetedik trombita kezdődik, és végződik az idő teljességével....William Miller: Az időpont tizenöt különféle módon bizonyítva, 11. pont
Az érv megértéséhez annyit még hozzá kell tennünk, hogy a 391 év és 15 nap úgy jött ki Litch és Miller értelmezésénél, hogy a prófétikus időket nap-év elv alapján váltották át, azaz az Igében szereplő „órára, napra, hónapra és esztendőre” kifejezést is átváltották idői próféciaként. A prófétikus év 360 évet, a prófétikus hónap 30 évet, a prófétikus nap 1 évet, míg a prófétikus 1 óra 15 napot jelentett számukra. (Ez utóbbi úgy jött ki, hogy ha egy prófétikus év 360 prófétikus napból áll, akkor ugyanezt az átszámítást alkalmazhatjuk a közönséges évek kiszámításánál. Az prófétikus óra a prófétikus nap, azaz az év huszonnegyed részét jelenti, azaz 360/24-et; így kapunk 15 napot.)
1840-ben a prófécia egy másik megdöbbentő teljesedése keltett általános érdeklődést. Két évvel korábban Josiah Litch lelkész, a második advent egyik neves hirdetője kiadott egy magyarázatot a Jelenések könyve 9. fejezetéről, amelyben megjövendölte a török birodalom bukását. Számítása szerint ez a hatalom „i. sz. 1840-ben, valamikor augusztus hónapban” megdől. Néhány nappal a beteljesedés előtt ezt írta: „Ha elfogadjuk, hogy az első – 150 éves – időszak pontosan teljesedett, mielőtt Deacozes a törökök engedélyével trónra lépett, és hogy a 391 év és tizenöt nap az első időszak végén kezdődött el, akkor 1840. augusztus 11-hez jutunk, amikor az oszmán hatalom Konstantinápolyban várhatóan megtörik. És én hiszem, hogy így fog megtörténni.”
Törökország pontosan a megjövendölt időben elfogadta követei útján Európa szövetséges hatalmainak védelmét, és ezzel keresztény nemzetek fennhatósága alá helyezte magát. Ezzel az eseménnyel a jövendölés pontosan teljesedett. Amikor ennek híre szárnyra kelt, tömegek győződtek meg Miller és társai által alkalmazott próféciamagyarázat elveinek helyességéről, és az adventmozgalom csodálatos lendületet kapott. Tanult és rangos emberek, Millerhez csatlakozva prédikálták és publikálták nézeteit, és 1840-től 1844-ig a munka rohamosan terjedt.[GC] 334-335. o.
A nagy küzdelem fenti bekezdéséhez tartozó 17. sz. lábjegyzetében a továbbiakat olvassuk:
Az oszmán Törökország befolyása Európára Konstantinápoly 1453-as eleste után terjedt ki, amikor a Kelet-Római Birodalom elesett. A reformáció korában az európai kereszténység kapujában ott állt a Török Birodalom. A reformátorok többször írtak az oszmán birodalom hatalmáról és a keresztény írók meg voltak győződve ennek a hatalomnak a próféciai szerepéről.
A hatodik trombitáról szóló próféciában „az órára és napra és hónapra és esztendőre” vonatkozó jövendölést Josiás Litch magyarázta úgy először, hogy 1840. augusztusában beteljesedik: The Probably of the Second Coming of Christ About A.D. 1843, melyet 1838 júniusában adtak ki, valamint An Adress to the Clergy, ez pedig 1840 tavaszán jelent meg. Az utóbbinak második kiadása, melynek történelmi adatai alátámasszák a török birodalom bukásáig terjedő prófétikus időszak korábbi kiszámításának pontosságát, 1841-ben jelent meg.
Ha ezek alapján egy kicsit összefolyt volna az értelmezés, akkor az adventista értelmezés kronologikus sorrendben:
A vizsgálat során néhány előfeltételezést teszek, amik szükségesek ahhoz, hogy meg tudjuk vizsgálni a hatodik trombitaszó idejének teljesedését. Ezek a következők:
A prófécia értelmezése során különféle történelemkönyvekhez vagyunk kénytelenek fordulni, ha meg akarjuk tudni a választ. Ha az adventizmus helyesen azonosította a próféciában szereplő szimbólumokat, akkor az egyik ilyen lehetséges esemény:
Nagy-Britannia, 1840. VII. 15. A londoni négyes szövetség Poroszország, Ausztria, Nagy-Britannia és Oroszország négyes szövetséget köt a Török Birodalom védelmére Londonban. A cél Mohamed Ali egyiptomi török főkormányzó expanziós törekvéseinek visszaszorítása.Harenberg, Bodo: Az emberiség krónikája, Officina Nova, Budapest, 1990, 712. o.
1. A megjelölt történelmi esemény súlya kérdéses. A hangsúlyos esemény a londoni négyes szövetség, 1840. július 15-én, amikor Poroszország, Anglia, Oroszország és Ausztria szövetséget köt a Török Birodalom védelmére, Mohamed Ali egyiptomi török főkormányzóval szemben. Az, hogy mikor adták át a követeknek, nem hangsúlyos. Ez tkp. olyan, mintha valaki születése kapcsán nem a születés időpontját jelölnénk meg, hanem azt, hogy a postás mikor teszi bele a táskájába a születési anyakönyvi kivonatát.
2. A prófécia/prófécia értelmezés a naptárreform miatt anomáliával küzd. Mivel Litch napra pontosan meghatározta a Török Birodalom hatalmának megtörését, elvárható lenne, hogy a prófécia értelmezés is napra pontos legyen. XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte a Julián naptár reformját. Ennek következtében 1582. X. 4. (Julián) után 1582. X. 15 (Gregorián) következett. Ha a 391 év és 15 napról szóló prófécia kezdete 1449. július 27. (Julián), akkor a prófécia vége 1840. augusztus 11. (Julián), ami a 10 napos csúszás és a köztes 100-as évek szökőév anomáliái miatt 13 nappal később, 1840. augusztus 24-nek (Gregorián) felel meg. Tehát a prófécia beteljesedésének pontos ideje majdnem két hetet elcsúszik!
3. Amennyiben a Török Birodalom bukása úgy értelmezendő, hogy „keresztény nemzetek fennhatósága alá került”, akkor ez már korábban megtörtént. A fenti világhatalmak beavatkozásához hasonlóan, 1833. július 8-án Oroszország közbelépése (Hunkja-Iskelessi szerződés) mentette meg a szultán trónját az első egyiptomi háború alatt. Tehát ha helyes a szimbólum értelmezése, úgy a dátum 1833. július 8.
4. A 19. sz.-ban a Török Birodalmat „Európa beteg emberének” nevezték, és nem halottjának. A Török Birodalom bukása nem következett be 1840. augusztus 11-én, sem az azt követő események során, sőt, több mint 80 évvel túlélte ezt a prófétikus időt. A következő néhány eseményt érdemes abból a szempontból végiggondolni, hogy egy elbukott, fennhatóság alá helyezett ország tesz-e ilyeneket?
A fenti érveket újra átgondolva, valamint a 4. érvben szereplő első dátum alapján akár már 1843. januárjában is felmerülhetett a kétely: egy elbukott birodalom hogyan köthet ilyen szerződést, ha már elbukott? Így ez az prófécia értelmezés már Miller mozgalma idején is bizonyíthatóan hamis volt.
Összegezve tehát, a fenti négy érv alapján nem látom bizonyítva az 1840. augusztus 11-gyel kapcsolatos próféciát/prófécia értelmezést. A tanítást a hibás prófécia értelmezés és a hamis prófécia által határolt skálán kell valahol elhelyezni.