III. 1. Úgy gondolom, a továbbiakban leginkább arról szeretnél hallani, miért nem azonos a keresztény vallás a zsidóéval. 2. A zsidók ugyanis, amennyiben a fent említett imádási formáktól távol tartják magukat, helyesen tisztelik az egy Istent, akit méltán a mindenség Uralkodójának is tartanak; amennyiben viszont az áldozatot a fent említettekhez hasonlóan mutatják be, tévednek. 3. Az érzéketlen és néma isteneknek áldozó görögök ugyanis az esztelenség bizonyítékát szolgáltatják, mert azt gondolják, azért kell áldozatot ajánlani az istennek, mivel rászorul, ami nyilván inkább bolondságnak tartandó, semmint istentiszteletnek. 4. Ő teremtette ugyanis az eget és a földet és mindent, ami rajta van (Kiv. 20,11; 145. Zsolt. 6; Ap.Csel. 14,15), ő nem szorul rá semmire azok közül, amelyet neki visszaadnak, mert ő adta azokat a viszonzóknak. 5. Úgy tűnik nekem, hogy nincs különbség semmilyen tekintetben azok között, akik úgy vélik, hogy vér-, tömjén-, és égő áldozattal tesznek eleget tiszteletének és ezzel kifizethetik, s azok között, akik ugyanezt a megbecsülést mutatják a néma bálványok iránt; ezek annak adják, ami nem tudja elfogadni, azok pedig annak, akinek mindezekre nincs szüksége.
IV. 1. Úgy gondolom, nem szükséges felvilágosítanom téged az ételek körül csapott vaklármájukról, a szombattal kapcsolatos balhiedelmeikről, a körülmetélkedés miatti büszkeségükről, a böjtök és újhold körüli színlelésükről, melyek fölösleges és nevetséges dolgok. 2. Hisz hogyne volna helytelen Isten teremtményei közül, melyeket az ember hasznára alkotott, egyeseket jókként elfogadni, másokat pedig haszontalanokként és fölöslegesekként elutasítani? 3. Hogyne volna istentelen dolog meghazudtolni Istent azzal, hogy szombatnap tiltja a jócselekedetet? 4. Hogyne volna nevetséges dolog úgy büszkélkedni a test megcsonkításával, mint a kiválasztottság tanújelével, mintha azért kiváltképpen szeretné őket Isten? 5. Állandóan a csillagok járását és a Holdat lesik, éppúgy a hónapokat és a napokat. Saját tetszésük szerint osztják fel Isten üdvrendjének és az időknek változásait, ünnepnapokra és gyásznapokra. Ki az, aki ezt a vallásosság és nem sokkal inkább az esztelenség jelének veszi? 6. Úgy gondolom, eleget megtanultál arról, hogy a keresztények joggal tartózkodnak az általános tévedésekről és hiábavalóságoktól, de a zsidók kicsinyes körülményeskedéseitől és rátartiságától is; azt azonban ne is várd, hogy vallásuk misztériumát embertől megtanulhatod.