Hetedik Napi Adventista Egyház Amerikai eredetű protestáns irányzat, amely a századfordulón jelent meg Magyarországon. Az első magyar adventistává egy kolozsvári baptista lett, az első adventista gyülekezet pedig a békéscsabai nazarénusokéból vált ki. A hetedik napot ünneplő szombatisták Jézus Krisztus közeli és valóságos második eljövetelét várják és hirdetik. (Ekként tehát a millenarista irányzathoz tartoznak.) Felnőttkorban keresztelkednek. Tanításukban és életmódjukban mértékletesek, a józan és egészséges életre törekednek. Egyébként ők is vallják az alapvető protestáns hitigazságokat, a hit általi megigazulást, a Tízparancsolatot.
Az adventista felekezet szervezetileg három misszióterületre tagolódott: a Közép-Magyar Misszióterületre, a Nyugat-Magyar Misszóterületre és az Észak-Magyar Misszióterületre. Ezek országos szervezete az 1912-ben alakult Duna Unió volt.
Az adventista misszió az I. világháború után bontakozott ki. Az adventisták nemzeti elkötelezettségű protestáns kisegyház voltak. 1919 márciusában memorandumban fordultak a békekonferenciához, és igazságos békét kértek Magyarország számára. 1919-ben a mai országterületen 500 adventista élt. 1925-ben megalakították az Adventista Magyar Uniót, amelyhez 43 gyülekezetben 1063 tag tartozott. 1939-ben őket is betiltották, de a református egyház vezetői a kormánynál elérték, hogy 1941-től Magyarországi Bibliakutatók Felekezete néven ismét működhettek. Ekkor 2600 adventista hívő volt.