Ezt a hitelvi összefoglalót elsősorban a keresztelendők oktatásához állítottuk össze.
1.) Az igaz és élő Isten személye a mi mennyei Atyánk, aki Fia, Jézus Krisztus által teremtett minket (Mt 28:18-19; 1Kor 8:5-6; Ef 3:9, Jer 10:10-12; Zsid 1:1-2; Apcs 17:22-29; Kol 1:16-18).
2.) Jézus Krisztus, az Istenség második személye, Isten örökkévaló Fia, egyedül Ő vált meg a bűnből; az ember megváltása kegyelemből, a benne való hit által van (Mt 2(:18-19; Ján 3:16; Mik 5:2; Mt 1:21; 2:5-6; Apcs 4:12; 1Ján 5:11-12; Ef 1:9-15; 2:4-8; Róm 3:23-26).
3.) A Szentlélek, az Istenség harmadik személye, Krisztus képviselője a Földön, a bűnösöket bűnbánatra és Isten minden kívánalma iránti engedelmességre vezeti (Mt 28:18-19; Ján 14:26; 15:26; 16:7-15; Róm 8:1-10; Ef 4:30).
4.) Krisztus által a hívők a megvallott, megbánt, és amennyire tőlük telt, jóvá is tett bűnök bocsánatát nyerik (Ef 1:7; Kol 1:14-15; 1Ján 1:7-9; Ésa 55:6-7; Ez 33:15; Mt 5:23-24; 6:14-15).
5.) A Biblia Isten ihletett Igéje, amely hitünk és cselekedeteink tökéletes, mindenre elegendő és egyetlen alapvető szabálya (2Tim 3:15-17; 2Pét 1:19-21; Zsolt 11:9,11,105,130; 1Thessz 2:13; Ésa 8:20; Jer 15:16; Zsid 4:12).
6.) Mindazoknak, akik a mennyek országába lépnek, tapasztalniuk kell a megtérést, az újjászületést, amely által az ember új szívet kap és új teremtéssé lesz. Így a népi vagy a társadalmi háttértől függetlenül tagja lesz „minden nemzetség”-nek „mennyen és földön”. (Mt 18:3; Ján 3:3; 2Kor 5:17; Ez 36:26-27; Zsid 8:10-12; 1Pét 1:23; 2:2; Apcs 17:26; Ef, 3:15).
7.) Krisztus az újjászületett szívben lakozik, amelybe belevési Isten törvényének alapelveit, elvezeti a hívőt arra, hogy öröme teljék a törvény iránti engedelmességben, és erőt is ad az engedelmességhez (2Kor 6:16; Zsolt 40:9; Zsid 8:10-12; Ján 14:15; Kol 1:27; 3:16; Gal 2:20; Ef 3:14-21).
8.) Krisztus mennybemenetelekor kezdte meg főpapi szolgálatát a mennyei szentélyben, amely a korábban elkészített földi sátor előképe. A vizsgálati ítélet munkája a mennyei szentélyben 1844-ben kezdődött, a 2300 év végén, és a kegyelmi idő lezárulásával ér véget (Zsid 4:14; 8:1-2; 3Móz 16:2,29; Zsid 9:23-24; Dán 8:14; 9:24-27; Jel 14:6-7; 22:11).
9.) Krisztus második eljövetele az egyház reménysége, az evangélium csúcspontja és a megváltási terv célja, amikor Jézus valóságosan, személyesen láthatóan és szent angyalaival együtt jön el. Az idők jeleinek sokasága tanúsítja, hogy Jézus eljövetele közel van. A próféciák különböző szálainak szinte tökéletes beteljesedése azt jelzi, hogy Ő „közel van, az ajtó előtt” (Ján 14:1-3; Tit 2:11-14; Zsid 9:28; Apcs 1:9-11; Jel 1:7; Mt 25:31; Lk 9:26; 21:25-33; Mt 24:14,36-39,33).
10.) A meghalt igazak életre támadnak fel Krisztus második eljövetelekor. Az élő igazakkal együtt elragadtatnak, hogy a légben találkozzanak az Úrral, és vele együtt mennek a mennybe, ahol a milleniumként ismert ezer esztendőt töltik (Jel 1:7; Ján 5:25,28-29; Hós 13:14; 1Kor 15:51-55; 1Thessz 4:13-18; Ján 11:24-25; 14:1-3; Jel 20:6,4,5; Ésa 25:8-9).
11.) A Krisztus visszajövetelekor élő gonoszok meg fognak halni eljövetele dicsőségétől. Ők minden idők meghalt gonoszaival együtt megvárják a második feltámadást, ami az ezer év végén lesz. (2Thessz 1:7-10; 2:8; Júd 14-15; Jel 20:5,12,15; Ján 5:28-29; Apcs 24:21-22).
12.) Az ezer évé végén a következő események történnek:
13.) A tűz által megtisztított és Isten hatalma által megújított Föld lesz a megváltottak örök otthona (2Pét 3:9-13; Ésa 65:17-25; 35:1-10; 45:18; Mt 5:5; Mal 4:1-3; Péld 11:31).
14.) A hét hetedik napja Krisztus teremtő és megváltó hatalmának örök jele, ezért ez az Úr napja, azaz a keresztény szombat, amely az élő Isten pecsétje. Péntek naplementétől szombat naplementéig kell azt ünnepelni (1Móz 2:1-3; 2Móz 16:23-31; 20:8-11; Ján 1:1-3,14; Ez 20:12,20; Mk 1:21-32; 2:27-28; Ésa 58:13; Lk 4:16; 23,54-56; 24:1; Apcs 17:2; Zsid 4:9-11; Ésa 66:22-23; 3Móz 23:32).
15.) A házasság az Isten adta intézmények egyike, az Éden kertjéből ered, és már a bűneset előtt létezett. Jézus tiszteletben tartotta a házasság intézményét, megerősítette szentségét és állandóságát. Az Újszövetség ismételten megerősíti a házassági kapcsolat szentségét és arra tanít, hogy a halálig tartó hűség és erkölcsi tisztaság fogadalmával kell házasságra lépni. A házasságon kívüli szexuális kapcsolat és a homoszexualitás, amelyet a Biblia bűnnek bélyegez, az isteni tervvel ellenkezik. Jézus követői az Ő kegyelme által megőrzik erkölcsi tisztaságukat a szexuális kapcsolatokra vonatkozó vezérelvek alapján. „Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok” (1Thessz 4:3).
A keresztény férj és feleség szeresse és tisztelje egymást, ahogy Isten is szereti és tiszteletben tartja őket. Azt a parancsot kapták, hogy szeressék és tiszteljék gyermekeiket, kedvesen bánjanak velük, és tanítsák meg őket Isten szeretetére és szolgálatára. Ennek érdekében tartsanak családi áhitatokat, vegyenek részt a szombatiskolában, és más gyülekezeti szolgálatokban. Hasonlóképpen a gyermekek is tiszteljék szüleiket és engedelmeskedjenek nekik (1Móz 2:21-24; 5Móz 4:6-7; Mt 19:3-9; 1Kor 6:9-11; Ef 5:24-25,28; Kol 3:18-21; 1Thessz 4:3-8; Zsid 10:23-35; 13:14; 1Pét 3:7).
16.) Az Istennek szentelt tized az Úré, amit azért rendelt, hogy gondoskodjon szolgáiról. Az önkéntes adományok is részét képezik Isten tervének, ezek által támogatjuk a világszéles munkát (3Móz 27:30-32; Mal 3:8-12; 4Móz 18:20-28; Mt 23:23; Péld 3:9-10; 1Kor 9:13-14; 2Kor 9:6-7; Zsolt 96:8)
17.) Halhatatlanság csak az evangélium által lehetséges és Isten ajándékaként Krisztus második eljövetelekor nyerjük el. (1Kor 15:21-22,51-55; Zsolt 146:3-4; Préd 9:5-6,10; 1Tim 6:15-16; 2Tim 1:10; 1Ján 5:11-12).
18.) Az ember állapota a halálban az öntudatlanság. Minden ember, jók és rosszak egyaránt, haláluktól a feltámadásig a sírban maradnak (Préd 9:5-6; Zsolt 115:17; 146:3-4; Jób 14:10-12,21-22; 17:13; Ján 11:11-14; 1Thessz 4:13; Ján 5:28-29).
19.) A keresztény megszentelődésre van elhíva és életét a magatartásában való gondosság, öltözködését a szerénység és az egyszerűség jellemezze (1Thessz 3:13; 4:3,7; 5:23; 1Pét 2:21; 3:15,3-5; Ésa 3:16-24; 1Kor 10:31; 1Tim 2:9-10)
20.) A keresztény legyen tudatában annak, hogy teste a Szentlélek temploma. Azzal tiszteli Istent, hogy értelmesen óvja testét, mértéktartó a jóban és elkerüli az ártalmas dolgok használatát. Tartózkodik a tisztátalan ételektől, a szeszes italok használatától, készítésétől és eladásától, a dohány emberi fogyasztásra való bármely formájának használatától, készítésétől vagy eladásától és kábítószerek vagy más gyógyszerek helytelen használatától és forgalmazásától (1Kor 3:16-17; 6:19-20; 9:25; 10:31; 2Kor 7:1; Gal 5:17-21; 6:7-8; 1Pét 2:9-12; 1Kor 10:1-11; 3Móz 11:1-8).
21.) Az egyház nem nélkülözi a lelki ajándékokat, és a prófétaság ajándéka a maradék egyház egyik ismertetőjele (1Kor 1:5-7; 12:1-28; Ám 3:7; Hós 12:10,13; Jel 12:17; 19:10).
A h.n. adventisták vallják, hogy ez az ajándék Ellen G. White életében és szolgálatában nyilvánult meg.
22.) A Biblia egy meghatározott egyházi szervezetről tanít. E szervezet tagjainak szent kötelessége, hogy engedelmesek legyenek, hűségesen támogassák azt, és járuljanak hozzá a fenntartásához. Azt a figyelmeztetést kapták, hogy ne hagyják el a maguk gyülekezetét. (Mt 16:16-18; Ef 1:10-23; 2:19-22; 1Kor 14:33,40; Tit 1:5-9; Mt 18:15-18; 1Kor 12:12-28; 16:1-3; Zsid 10:25; Apcs 4:32-35; 6:1-7).
23.) Az alámerítéses keresztség Krisztus halálát, eltemetését és feltámadását jelképezi és nyíltan kifejezi az ő megmentő kegyelmébe vetett hitet, a bűnről és a világról való lemondást. Ez a gyülekezeti tagság feltétele (Mt 3:13-17; 28:19; Apcs 2:38,41-47; 8:35-39; 16:32-33; 22:16; Róm 6:1-11; Gal 3:27; Kol 3:13).
24.) Az úrvacsora szertartásával a Megváltó halálára emlékezünk. A keresztény növekedéshez a közösséghez feltétlenül szükséges, hogy a test tagjai részt vegyenek e szertartásban. Ezt a lábmosás szertartása előzi meg, amely előkészület erre az ünnepélyes szolgálatra (Mt 26:26-29; 1Kor 11:23-26; Ján 6:48-56; 13:1-17; 1Kor 11:27-30).
25.) A keresztény élet teljes elfordulás a világi szokásoktól (pl. a kártyázás, színházba járás, tánc stb., ami a lelki életet gyengíti és tönkretételét célozza) (2Kor 6:15-18; 1Ján 2:15-17; Jak 4:4; 2Tim 2:19-22; Ef 5:8-11; Kol 3:5-10).
26.) Az Ige tanulmányozásakor Isten szól hozzánk, világosságot és erőt ad nekünk. Ima által a lélek Istennel egyesül. Ezek a menny által rendelt eszközök, amelyek által a bűn felett győzelmet aratunk és keresztény jellemet fejlesztünk (Zsolt 19:8-9; 119:130; Ján 6:63; 17:17; 1Pét 2:2; 1Thessz 5:17; Lk 18:1; Zsolt 55:18; Ésa 50:4).
27.) Jézus szent parancsa minden gyülekezeti tagot arra szólít, hogy használja tálentumait a személyes lélekmentő munkában, ezzel segítve az evangélium egész világon való hirdetését. Jézus akkor jön el, ha a munka befejeződött (Mt 25:14-19; 28:18-20; Jel 22:17; Ésa 43:10-12; 2Kor 5:17-20; Róm 10:13-15; Mt 24:14).
28.) Mivel Isten az emberiséget egyformán kezeli, és figyelmeztetni akarja a bekövetkezendő eseményekre, amelyek rendkívüli mértékben befolyásolják sorsukat. Krisztus közeli visszatérésének üzenetét küldte el. Ezt az előkészítő üzenetet a Jelenések könyve 14. fejezetének hármas angyali üzenete jelképezi és a nagy második advent mozgalomban teljesedik ma be. Ez hívta életre a maradékot, vagyis a H.N. Adventista Egyházat, amely megtartja Isten parancsolatait és Jézus hitét (Ám 3:7; Mt 24:29-34; Jel 14:6-10; Sof 3:13; Mik 4:7-8; Jel 14:12; Ésa 26:2; Jel 22:14).