| Szempontok: | katolicizmus | protestantizmus | adventizmus |
|---|---|---|---|
| Alapító és dátum | Katolikus tanítás szerint Péter apostol az első pápa (mh. Kr. u. 66). Nagy Gergely (Kr. u. 540-604) volt a kulcsfigurája a pápaság szervezete kialakulásának. Ettől az időtől lett egyértelmű, hogy a pápa alá tartozik az egész egyház. | A protestantizmus történelmi gyökerei 1517-ig nyúlnak vissza, Luther Márton 95 téziséig. A protestantizmus nem valami újként értékeli önmagát, hanem a régi hithez való visszatérésként. | 1843/44: William Miller ekkorra hirdette meg Jézus Krisztus adventjét (visszatérését). Ebből a mozgalomból vált ki egy csoport, amely1863-ban megalapította a Hetednapi Adventista Egyházat. Az 1844-es dátumhoz fűződő esemény megváltozott: az ún. vizsgálati ítélet kezdete. |
| Taglétszám 2000 körül | Kb. 1 milliárd. Magyarországon kb. 5 és fél millió. | Kb. 800 millió. Magyarországon: kb. 2 millió. | Kb. 11 millió. Magyarországon 5840. |
| Szentírás | A Szentírás hiba nélkül tanítja az igazságot, ami szükséges a megváltáshoz. A Szentírást az egyházi hagyományon és a Hittani Kongregáción keresztül lehet helyesen értelmezni. A kánon 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvből áll, azaz az Ószövetség deuterokanonikus iratokat is tartalmaz. | A Szentírás ihletett és hiba nélkül tartalmaz minden igazságot, ami a hit általi megigazuláshoz szükséges. A Szentírás Ószövetsége 39, Újszövetsége 27 könyvet tartalmaz. | A Szentírás ihletett és hiba nélküli, és tökéletesen megbízható a hit szabályait illetően. A protestáns kánont fogadják el. Ellen G. White, mint „Prófétaság Lelke” a Biblia ihletett kommentárja, aki a végidő maradéka számára értelmezi a Bibliát. |
| Isten | Teremtő Isten, mindenek Ura, aki örökkévaló Istenség, mint Szentháromság (Atya, Fiú és Szentlélek) | Teremtő Isten, mindenek Ura, aki örökkévaló Istenség, mint Szentháromság (Atya, Fiú és Szentlélek) | Teremtő Isten, mindenek Ura, aki örökkévaló Istenség, mint Szentháromság (Atya, Fiú és Szentlélek) |
| Jézus | Az örökkévaló Fiú testetöltve, aki teljesen Isten és teljesen ember, Szűz Máriától született, meghalt bűneinkért a kereszten, testben feltámadt a sírból, felvitetett a mennybe, és vissza fog térni dicsőségben, mindent megítélni. | Az örökkévaló Fiú testetöltve, aki teljesen Isten és teljesen ember, Szűz Máriától született, meghalt bűneinkért a kereszten, testben feltámadt a sírból, felvitetett a mennybe, és vissza fog térni dicsőségben, mindent megítélni. | Az örökkévaló Fiú testetöltve, aki teljesen Isten és teljesen ember, Szűz Máriától született, meghalt bűneinkért a kereszten, testben feltámadt a sírból, felvitetett a mennybe, és vissza fog térni dicsőségben, mindent megítélni. |
| Megváltás | A katolicizmus nem vallja a helyettesítő áldozat teológiáját. A kegyelmekből a hit által a szentségek közvetítésével részesednek a hivők. (keresztség, bérmálás, Eucharisztia és a bűnbocsánat szentsége (nem vezeklés)) | Kegyelemből váltattunk meg, mert Krisztus meghalt a bűneinkért. Isten a megigazulás ajándékát egyedül a Krisztusba vetett hitünk által adta nekünk. Jó cselekedeteink viszontszeretetből fakadnak, de nem képezik alapját az Isten előtti megigazulásnak. Megszentelődésünk egy életen keresztül tartó folyamat. | Hogy megváltassunk, bűnbánatot kell tartanunk, hinnünk Krisztusban, aki példaképünk (ahogy élt) és helyettesünk (halála által). Kegyelem által igazulhatunk meg és a Szentlélek által válhatunk képessé arra, hogy engedelmeskedjünk Isten törvényeinek. Azok, akik a vég idején ebben találtatnak, üdvözülnek. |
| A halál után | A hívők lelke haláluk után a mennybe kerül, vagy ha nem tökéletes, előbb egy tisztító szakaszon mennek át (purgatórium). A gonoszok lelkét haláluk után azonnal a megbüntetik a pokolban. Ez azonban nem Istentől kapott büntetés, hanem Isten szeretete elutasításának következménye. | A hívők lelke haláluk után azonnal a mennybe kerül, és Krisztus eljövetelekor megdicsőült testet kapva feltámad az örök életre. A gonoszok lelke azonnal a pokol büntetését kapja. | Halál után minden ember öntudatlan állapotba kerül. Krisztus visszatérésekor az igazak mennyei életre támadnak fel. A Millenium után, a gonoszok is feltámadnak az ítéletre. Az igazak pedig örökké élni fognak az Új Földön. |
| Egyház | Az Egyház Krisztus misztikus (titokzatos) teste, melyet Krisztus alapított, vezetője Róma püspöke (a pápa). A pápa mint Krisztus földi helytartója hit és erkölcs tekintetében tévedhetetlen (amely hatalmát a püspökökkel megosztva gyakorolja), dogmákat jelenthet ki (olyan tanítások, amiket minden hívőnek hinnie kell). Az Egyház önmagára értelmezi az egyetemes (katolikus) és a szent jelzőt. Azokat a keresztényeket, akik nem tagjai a Katolikus Egyháznak, elszakadt testvéreknek nevezik. | Az Egyház Krisztus teste, de nem szabad összekeverni földi testületekkel. A protestáns felekezetek egymást testvérként fogadják el, azonos alapelveket vallva. Az adott felekezet egyházi felépítése többféle lehet, nemzeti vagy egyéb vallási hagyománytól függően. | Az egyetemes egyház azokat foglalja magába, akik hisznek Krisztusban. Az utolsó időkben a hitehagyás során a maradék (Hetedik Napi Adventista Egyház) megtartja Isten parancsolatai és Jézus hitét. A teljes egyházat a Generál Konferencia kormányozza, amelybe a helyi gyülekezetek uniói küldötteket delegálnak. |
| Szentségek | A keresztség lemossa az eredendő bűnt (általában gyermekkeresztséget gyakorolnak). Az Eucharisztiában a kenyér és a bor Jézus testévé és vérévé válik (transzszubtancia). A hívek az egyszerűség kedvéért általában csak a kenyérben (ostya) részesednek, bár semmi sem tiltja a két szín alatti Eucharisztiát, melyet egyes lelkiségi mozgalmak így is gyakorolnak. A katolikus hit ezen kívül még öt másik szentséget is elfogad. | A protestantizmus két szentséget képvisel, amelyekben azonban liturgikus különbségek vannak. A protestánsok gyakorlatában megtalálható a gyermekkeresztség és az alámerítéses felnőttkeresztség is. Az Úrvacsora emlékezés Krisztus halálára és feltámadására. Két szín alatt veszik: kenyér és bor. A jegyek tekintetében formai különbségek léteznek. | Csak a felnőtteket keresztelik meg alámerítéses keresztséggel. A korábban más egyházban felnőttkeresztségben részesült nem adventista protestánsokat általában ugyanúgy újra keresztelik, mint a hitben meggyengült adventistákat. Az Úrvacsora vétele három szín alatt történik: kenyér, erjedetlen szőlőlé és lábmosás. Tartalma: megemlékezés az Úr haláláról és bűnrendezés. |
| Egyéb hitek és gyakorlatok | Szűz Mária nem szennyeződött be az eredendő bűnnel, örökké szűz maradt, és halála után testben elragadtatott a mennybe. Ő az Egyház Anyja, akit – egyéb szentekkel egyetemben – kérni lehet, hogy imádkozzon értünk/mellettünk az Úrhoz. | A protestáns közösségek közötti teológiai szakadék jóval kisebb, mint a katolicizmus, vagy az adventizmus irányában, de egyes kérdéseket illetően hangsúlybeli különbségek vannak. Lehetetlen olyan rövid összefoglalót adni, ami minden protestáns közösségre többé-kevésbé igaz. | 1844-ben Krisztus elkezdte a vizsgálati ítéletet, amelynek lényege, hogy megítéli a holtakat és élőket aszerint, hogy mennyiben engedelmeskedtek Isten törvényének. A nyugalom napja a szombat, melynek megtartása az engedelmesség egyik alappillére. Amikor Krisztus végez a vizsgálati ítélettel, visszatér. |
| Felosztás és irányzatok | A katolicizmus csak egyik irányzata konzervatív. Léteznek papok és laikusok között olyanok, akik a tanítás tekintetében liberálisok vagy pluralisták, és szemben állnak az egyházi tanítással. | A protestantizmuson belül megszámlálhatatlanul sok felekezet és irányzat található. Nagy általánosságban elmondható, hogy a protestánsok hitelveikhez liberális, konzervatív vagy evangelikál szemlélettel közelíthetnek. | A Hetednapi Adventista Egyház a legnagyobb. Közöttük is megtalálható a konzervatív, liberális és evangelikál szemlélet. Néhány kisebb adventista közösség elutasítja a Szentháromságot. |