Sokan vannak, akik pusztán a tudásért szeretnének bibliaismeretet szerezni és teológiát tanulni, de nem akarnak lelkésszé, hitoktatóvá válni. Számukra vonzó megoldásnak tűnhet a Sola Scriptura Teológiai Főiskola elvégzése. A hivatalos ajánlón a következőket találjuk:
Bár a diákok mindenféle felekezetből jöhetnek, a képzésük nem csak olyan elemeket tartalmaz, amely minden más keresztény felekezet közös kincse. Valójában a tananyag egy része sajátosan h.n. adventista teológiai felfogást tükröz, amit más felekezetek tanításában nem találunk meg (vizsgálati ítélet, szentélyszolgálat, hármas angyali üzenet, örökkévaló evangélium, vázlatpróféciák, szombatnap igazsága stb.). A fő tantárgyak tanárai h.n. adventisták, a "Bibliai dogmatika" című tantárgy jegyzeteiben a nem bibliai idézetek túlnyomó többsége (68%-a) Ellen Gould White adventista szerző tollából származik.
Cikkünk azoknak szól, akik már a Főiskolán tanulnak vagy tanultak, és bizonyos témákban összezavarodtak, illetve akik azt fontolgatják, hogy ezen a Főiskolán akarnak bibliaismeretet szerezni. Amire föl szeretnénk hívni a figyelmet, az a h.n. adventizmus önértékelése, és a sajátos h.n. adventista tanítások.
A Főiskola weboldalán csak egy mondat utal az intézmény felekezeti hátterére: fenntartója a Keresztény Advent Közösség, egy adventista egyház. Működési szabályzatuk 10b. pontja így ír a Főiskoláról:
Önálló jog személy, de a Közösség része. Küldetésünk betöltése szempontjából kiemelten fontos intézmény, mivel az Ige kutatására és tanítására képez, nevel. Nappali tagozatának a lelkészutánpótlás biztosítása a rendeltetése. Levelező tagozata részint a gyülekezeti tisztviselők és tagok felsőfokú képzését végzi, főként pedig evangélizációs küldetést teljesít.Az Idők Jelei, 94/3-4., 21. o. (kiemelés tőlem)
A Főiskolán, meghívásos rendszerben, nappali tagozatos lelkészképzés folyik. A kívülállók levelező tagozatos képzésre tudnak beiratkozni. Itt azonban nem felekezetközi, hanem h.n. adventista képzést kapnak. A Keresztény Advent Közösség a Főiskolát evangelizációs terepnek tekinti, de az itt tanított "örökkévaló evangélium" sajátos adventista elemeket is tartalmaz, nem azonos az 1Kor 15:1-11-gyel.
A Főiskola neve: "Sola Scriptura" (Egyedül a Szentírás). Protestáns hátterű egyházak vagy felekezetek tagjaiként ez első hallásra pozitív lehet. De hogyan vélekedik erről az elvről a Főiskola rektora?
Mindannyiunkban tudatosulnia kell egy alapvető felismerésnek: nem csupán bizonyos bibliai tanításokat kell képviselnünk, amelyek feledésbe merültek vagy pedig mindeddig felfedezetlenek voltak a kereszténység körében – amint a legtöbb adventhívő ez jelenleg gondolja –, hanem magát a Bibliát kell kell képviselnünk, mint az élő Isten kinyilatkoztatását. A Bibliának ez a szemlélete és a Biblia ennek megfelelő értelmezése ugyanis szinte nem létezik már. Csak egyesek és csak kevesen képviselik a különböző keresztény közösségekben. Jelenleg is drámai átalakulások zajlanak a bibliai hermeneutika (értelmezéstan) területén, amelynek eredménye nyilvánvalóan kikövetkeztethető: a "sola Scriptura" (egyedül a Szentírás) egykori protestáns elvét teljességgel felváltja a "sola traditio" (egyedül a hagyomány) elve mint a modern vallásosság általánosan uralkodóvá váló alapszemlélete. Egyedül maradtunk azzal a szemlélettel és hivatással, hogy a Biblia "Isten igéje", "Isten beszéde" a szó teljes és reális értelmében. Úgyszintén egyedül maradunk az Írások ennek megfelelő "egészségesen racionalista" értelmezésével is.A H.N. Adventista Generálkonferencia 57. ülésszaka elé (2000, Toronto) – Legégetőbb kérdéseink eszmei átgondolása, Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest, 2000 [összeállította: Vankó Zsuzsa] (kiemelés tőlem)
Először is, a minden felekezet által ismert bibliai tanításokon túlmenően olyasmit is tanít a Főiskola, amit a kereszténység az elmúlt kétezer évben állítólag elfeledett, vagy fel sem fedezett a Bibliában (ui. ezek a sajátosan adventista tanok). Másodszor, állítólag ma egyedül az adventizmus hiszi és vallja, hogy a Biblia Isten igéje.
Kérdés azonban, hogy ez valóban így van-e? Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy mit ért a protestantizmus és a h.n. adventizmus a "sola Scriptura" (egyedül a Szentírás) elv alatt.
Ezzel kapcsolatban érdemes megismerkedni A bibliai tévedhetetlenségről szóló chicagoi nyilatkozattal, amit nem h.n. adventisták szerkesztettek és fogadtak el. Ennek alapján eldönthető: egyedül maradtak-e?
A protestantizmus alapelveit a "Sola Scripturán" túl a következő igevers foglalja össze:
Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.Ef 2:8-9
Ebből következően a protestantizmus a következő három elvet is képviseli:
Egy olvasómtól érkezett megjegyzés alapján, az SDG az ötödik, előzi egy negyedik elv is: "A reformáció solus/sola... elvei közül a negyedik: solus Christus (a soli Deo gloria pedig az ötödik). Legalábbis a hagyomány szerint."
A Biblia tanításával egyező "képlet" tehát ez: HIT = ÜDVÖSSÉG + CSELEKEDETEK.
A Főiskolán tanított sajátosan h.n. adventista tanok (vizsgálati ítélet, a törvény értelmezése stb.) hatására azonban ezek az elvek többé-kévésbé észrevehetően átértelmeződnek. A kereszténység második eséllyé válik arra, hogy Isten törvényével összhangban éljünk, majd tökéletességet és végső soron üdvösséget érjünk el. Így a bibliai képlet is megváltozik: HIT + CSELEKEDETEK = ÜDVÖSSÉG, bár ez nem feltétlenül tudatosodik a hallgatókban.
Ami magát a Sola Scriptura elvet illeti, az adventizmus a Biblián kívül más forrásokat is elfogad hitbeli kérdések megítéléséhez. Ellen Gould White hitvallásuk szerint "az advent mozgalom ihletett tanítója és nevelője volt." Bár a Főiskolán nem hangzik el az, amit az adventizmus Ellen G. White-ról képvisel, mégis lépten-nyomon jelen vannak írásai. A főiskolai jegyzetek szinte minden oldala idézi. Ajánlott olvasmányként szerepelnek egyes könyvei. A tanulmányok során lehetetlen kitérni előle. A Főiskolán képviselt "Sola Scriptura"-elv tehát nem azonos a protestantizmuséval (vö. 2Tim 3:14-17), hanem hozzátesz a kinyilatkoztatott Igéhez. Ennek illusztrálására álljon itt néhány példa, amelyeket a Bibliai dogmatika című tárgy jegyzetéből válogattam ki, és amelyek minden más keresztény egyház alaptanításainak ellentmondanak.
Azonban sem Izráel, sem a keresztény egyház távolról sem töltötte be misszióját Isten akarata szerint.[SSTF-Dogmatika1] 86. o.Az előre kijelentett időben Izraeltől mint nemzettől véglegesen visszavonta Isten szent megbízatásukat, felbontotta velük kötött szövetségét, érvénytelenítette az ígéreteket. Ezt azonban csaknem mintegy másfél évezredes történelem, Krisztus elvetése és a Szentlélek általi bűnbánatra hívás visszautasítása után tette. A zsidó néptől elvett küldetést és igéreteket a keresztény egyház kapta meg. A beteljesületlen, ún. Izráel-próféciák vagy ország-jövendölések is átöröklődnek és megváltozott körülmények között, csak lelki vonatkozásukban az újszövetségi egyházban teljesednek. Vagy még az ő körükben sem teljesednek, hanem csak az újjáteremtett földön lesznek valósággá.[SSTF-Dogmatika1] 101. o.A Szentírás semmiképpen nem támasztja alá azonban az egész Izráel megtérésére és újbóli üdvtörténeti megbízatására, valamint Jeruzsálem Isten akaratából való újjáépítésére vonatkozó reménységeket, népszerű próféciamagyarázatokat.[SSTF-Dogmatika1] 102. o.
Sátán e világot alattvalói közé sorolja, sőt számtalan hitvalló keresztény felett nyert teljes uralmat. De van itt egy kis csoport, amely ellenáll felsőbbségének. Ha ki tudná irtani őket e földről, győzelme tökéletes volna.E. G. White: Próféták és királyok, idézi [SSTF-Dogmatika1] 92. o.
Halálban különváló, öntudatos, halhatatlan lélek nincsen.[SSTF-Dogmatika2] 74. o.
Két megjegyzés. Érdekes egyháztörténeti tény, hogy a lélek alvásáról szóló tan az egyetlen amely meglevő dogmatikai kapocs az adventista közösségek (pl. h.n. adventisták, Church of God adventisták, Jehova Tanúi, Christian Advent Church) között. A másik, ezzel a kérdéssel ezen az oldalon nem foglalkozom.
Az úrvacsorának két része van: a lábmosás és a szent jegyek – a kenyér és a szőlőlé – kiosztása. A lábmosást ugyanolyan "szereztetési igékkel" rendelte el Jézus tanítványainak, mint az úrvacsorát. Nyilvánvaló módon egy, a jövőben is megismételendő gyakorlat alapjait fektette le számunkra.[SSTF-Dogmatika2] 59. o.
A törvényt nem kizárólag a héberek számára és javára nyilatkoztatta ki az Úr a Sinai-hegyen. Noha megtisztelte a népet azzal, hogy törvényének őrévé és megtartóivá tette őket, a Tízparancsolatot az egész világ szent örökségéül adta.E. G. White: Pátriárkák és próféták, 308. o., idézi [SSTF-Dogmatika1] 42.o.
A szombat nem ószövetségi zsidó intézmény. A zsidó népnél sokkal ősibb, még az Édenből származó isteni rendelkezésen alapszik, amely minden emberre vonatkozik. Jézus kijelentése szerint is "az emberért lett", tehát az egész emberiség javára és számára adatott. A "megszentelés" isteni célra való elkülönítést jelent. Az első szombatünneplés megáldásával és megszentelésével Isten megalapította és beiktatta a szombat ünnepét.[SSTF-Dogmatika2] 85. o.A negyedik parancsolat a "pecsét" szerepét tölti be a Tízparancsolaton belül. Ez az egyetlen parancsolat a tíz között, ahol a Törvényadó megnevezi magát, mint a menny és a Föld Teremtőjét. Aki megtartja a parancsolatot, Isten nevét veszi magára, az ő teremtményének vallja magát. A második advent, Jézus dicsőséges megjelenése előtt ismét különleges hangsúlyt kap a szombatünneplés ismertetőjel szerepe.[SSTF-Dogmatika2] 90. o.
Ha többet szeretnél megtudni a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán tanított, a Tízparancsolattal és a szombattal kapcsolatos tantételek kritikájáról, látogass el a szombatról szóló oldalra!
A nagy engesztelési nap szertartása vezet rá, hogy meglássuk a különbséget a papi és a főpapi szolgálat, avagy a bűnök megbocsátása és eltörlése között. Az a tény, hogy Krisztus pap és főpap, azt jelenti, hogy a pap és a főpap különböző tartalmú szolgálatát egyaránt teljesíti. Izráel összes papja és főpapja őt ábrázolta, ő mindkét szolgálatának az előképét beteljesíti. A két szolgálat különbsége:
- Papi szolgálat:
- Naponkénti
- A bűnök megbocsátásáért történik
- A bűnök a szentélyre háríttatna
- Főpapi szolgálat:
- Egyszeri
- A bűnök eltörléséért történik
- A bűnök örökre megsemmisíttetnek
[SSTF-Dogmatika2] 17. o.Azt a döntő igazságot érthetjük meg a jelképek által, hogy a bűn rendezése, engesztelése nem egyetlen esemény, hanem egy folyamat, amelynek során a bűnök először megbocsáttatnak, azután pedig végleg eltöröltetnek. Először csak levétetnek rólunk és átháríttatnak a mennyei szentélyre, azután pedig onnét is eltávolíttatnak ugyanazon engesztelő áldozat által, amely által megbocsáttatnak. Mindez ugyanazon közbenjáró által történik – Krisztus által – aki pap és főpap egy személyben, de nem egyszerre és nem egy időben. Krisztus papi szolgálatot végez először – évszázadokon át –, majd az idők végén felváltja ezt a főpapi szolgálat, ami magában foglalja az előbbit is, de annál többet is: a közbenjárói mellett az ítélőbírói szolgálatot is.
Keresztények tömegei előtt ismeretlen ez az igazság, amely pedig alapvető a megváltás avagy az engesztelés műve megértéséhez személyes hitünk gyakorlatában is. Az általános felfogás az, hogy az engeszteléskor egyszer s mindenkorra megtörtént s befejeződött a kereszten. A mi egyéni életünkben pedig egyszer s mindenkorra megtörténik s lezárul a megbocsátással. A keresztények túlnyomó többsége semmit sem tud arról, hogy bűneik a bűnbocsánat elnyerése után is "felírva" maradnak a mennyei szentélyben, amint "Júda vétkei is vastollal voltak felírva az oltár szarvaira" a földi szentélyben, amely a mennyei valóságot ábrázolta. A nevünkön maradnak még ezek a bűnök, noha levétettek rólunk a megbocsátással, amiképpen a nagy engesztelési napon is "Izráel fiai mindenféle bűneiről, vétkeiről és tisztátalanságairól" volt még szó, noha a naponkénti szolgálat által megbocsáttattak ezek a bűnök. Csak a nagy engesztelési nap szolgálata, vagyis az ítélet munkája és a főpapi szolgálat távolítja el onnét azokat.[SSTF-Dogmatika2] 23. o.
…az elkövetőn kívül még valaki felelős a bűnért: a felbujtó, a kísértő: Sátán. Ezért az engesztelés, vagyis a bűnrendezés eljárása azt is megkívánja, hogy ő is elnyerje büntetését. A főpap a nagy nap utolsó mozzanataként az Azázelt, illetve Sátánt jelképező bak fejére tette kezét és megvallotta "Izráel fiainak minden hamisságát, vétkét és mindenféle bűnét". Érdekes az isteni igazságosságnak az az elve, hogy csak azok bűnei háríttatnak Sátánra, akiknek bűnei megbocsáttattak és eltöröltettek Isten előtt Krisztus áldozata által. Ezek az emberek nem azonosultak a bűnnel. Nyilvánvalóvá lett, hogy áldozatként kerültek a bűn és Sátán hatalmába, mivel hálásan fogadták Krisztus szabadítását és a saját választásuk alapján visszautasították a bűnt. A többiek bűneiért – akik nem akartak szakítani a bűnnel, hanem azonosultak vele – Isten nem teszi felelőssé Sátánt, mivelhogy maguk is kedvelik a bűn útját.[SSTF-Dogmatika2] 24-25. o.
Ha többet szeretnél megtudni a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán tanított, a Jézus papi és főpapi szolgálatáról és Sátán, mint helyettessel kapcsolatos tantételek kritikájáról, látogass el a 1844. október 22-ről szóló oldalra!
Sátán kijelentette, hogy az ember nem mehet be Isten országába, ha nem törlik el a törvényt... Javasolta, hogy változtassák meg a törvényt... Tűrjék meg a bűnt, a bűnöst szánják meg, és üdvözítsék bűneivel együtt.E. G. White: The Signs of the Times, 1893. VI. 5., idézi [SSTF-Dogmatika1] 81. o.
Ha többet szeretnél megtudni a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán sokat idézett h.n. adventista szerző, Ellen Gould White szolgálatának kritikájáról, látogass el a róla szóló oldalra!
Szeretném hangsúlyozni, hogy a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán nem csak negatívumokkal találkoztam. A Főiskolán eltöltött évek alatt tanáraink arra bátorítottak minket, hogy vizsgáljunk meg mindent. Az ott tanult módszereket alkalmazva vizsgáltam meg a Főiskola teológiai hátterét adó h.n. adventizmust. Vizsgálatom eredménye a h.n. adventizmus sajátos tanításainak elvetése lett.
A Sola Scriptura Teológiai Főiskolát csak a következő két feltétellel tudom ajánlani:E feltételek hiányában hamar az adventizmus kapujában találhatja magát az, aki a Főiskolát elvégzi.
- ha a hallgatónak erős felekezeti háttere, meggyőződése van az ilyen jellegű "teológiai kiránduláshoz" (bár akkor kérdés, hogy miért nem a saját felekezetének a bibliaiskolájába jár?)
- és ha elegendő bibliaismerete van ahhoz, hogy a tanultakat felül tudja bírálni (bár a többség éppen az ismerethiány miatt jelentkezik).
Brátán János, bibliaoktató, a Sola Scriptura Teológiai Főiskola volt hallgatója.