..:: adventizmuskutatas.hu ::.. - Adventizmus kutatói oldal

Kedves Brátán János barátom!

Ne haragudj, hogy
levelemmel ismételten zavarlak igaz nem tudom megkaptad az előző levelem vagy sem.
Hiszen semmilyen visszajelzés nem érkezett. Elég gyakran ellátogatok, az
általad szerkesztet oldalra. Valóban ilyen kevés adventista reagált a
kihívásodra? Vagy csak a hivatalos leveleket publikálod, és aki külön megkér
erre? Ha így van mi értelme az egésznek. Ha nem így van, minek az alapján cenzúrázod
az egészet.

Szerintem nagyon tévesen elemezed a H. N. Adventista
tanításokat. Egyetlen lelkésztől sem hallottam azt, hogy aki betartja a tíz
parancsolatot
ezen cselekedetek alapján üdvözül. Azt igen, hogy a tíz parancsolat képezi a
szeretet törvényének alap fogalmait, és aki vét a szeretet törvénye ellen a tíz
parancsolat ellen is vét. Itt van mindjárt az első parancsolat, ami szerinted
nem a keresztényeknek szól, hiszen így kezdődik „Én, az Úr, vagyok a te Istened,
aki kihoztalak Egyiptomnak földjéről, a szolgálatnak házából. Ne legyen más
istened rajtam kívül!” Igaz a keresztények nem voltak Egyiptom földjén. Ezért talán
„Én, az Úr” a szeretet Istene keresztényektől nem várja, ezt el lehet más
istene rajta kívül. Hiszen a keresztények nem voltak az egyiptomi rabszolgaságban.
Most már értem mi magyarok miért tudjunk olyan könnyen káromolni az Istent,
hiszen a harmadik parancs nem nekünk szol. Igaz azzal dicsekszünk, mi magyarok
egy Isten imádok voltunk már a honfoglalás elölttől. De hát számunkra magyarok
számára nem érvényes, hisz „Én, az Úr” nem adott ilyen törvényt számunkra. Most
már azt is értem, hogy a negyedik parancsolat miért nem érvényes sokak számara.
Hisz keresztényként nem minket szólít meg „Én, az Úr”.Igaz „Én, az Úr” a hetedi
napot magáénak tartja. Pontosabban így hangzik az ige „De a hetedik nap a te
Istenednek, az Úrnak nyugalom napja,”. Tehát az Úré, nem a zsidóké és nem is az
adventistáké, azé az Úré, akit Jézus atyának ismer el. De hát ez sem a
keresztényeknek szol.

Kedves
János most azt szeretném kérdezni tőled szerinted „Én, az Úr” a keresztények
Istene is, vagy a keresztények egy más úrnak szolgálnak? Ha a keresztényeké is,
akkor, hogy is állunk Jézus első és nagy parancsával „Szeresd az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” (Mát. 22: 37
m. f.) Azt állítod elég a szeretet törvényének eleget tenni, ez így is van.
Kérdésem hogyan szereted az Urat, ha tulajdonát megveted? Vagy talán Jézus
ezen, mondása sem kötelező a keresztények számára, hiszen szinte szó szerint
idézi Mózest. (4. Móz:6, 5) „Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes
szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. Mózes a negyedik versben az
izraelitákhoz szól „Halld Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” Kérdésem
„Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr”csak az Izráelieké vagy a keresztényeké is?
Jézus itt az Izráel teológusainak ad választ és nem a keresztény tanítóknak,
igyhát ez nem is a keresztényeknek szol. Igaz a keresztény teológusok Jézus
ezen mondására építik a szeretet törvény alapját, de hát milyen jogon hisz még
keresztények sem léteztek. Vajon Jézus egy új vallást akart behozni, vagy csak
a régit akarta az igazi értékére emelni. Nagy Csabának irt, válaszodba ezt
kérded „Ha Isten valamit megáldott, azzal meg is parancsolata?”nem kedves
barátom nem. Csak az áldás kíséri, és az áldásban részesülhetsz, de csak akkor,
ha megtartod ezt a napot. Ezt a napot nem csak megáldotta, hanem meg is
szentelte, tehát elkülönítette a többitől, ezt a negyedik parancsolatba bele is
foglalta. A második válaszkérdésedet nem értem, ami így hangzik „ Ha a szombat
megáldása úgy értelmezendő, hogy a szombat megtartásának parancsolata, akkor a
házasságot is megparancsolta? (Mert ha igen, akkor bizony még bűnben vagyunk,
hiszen Jézus sem volt házas.)” Miért lennénk bűnben? Miért bizonyítaná Jézus
hajadonsága bűnösségünket? Bűn nélküli életet élhet a házas ember épp úgy mind
a hajadon. Itt van egy másik mondatod „Amikor bűnről beszélünk, nem keresztény
embereknél is rendszeresen előjön az a félreértés, hogy bizonyos
cselekedetekhez kötik a bűnt. ”Miért nem olvasod figyelmesen az újszövetséget?
Nézd mit ír Jakab apostol „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva
esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül a bűn pedig
kiteljesedve halált nemz.” Tehát nem eredendő bűnösségükről beszél, hanem
elkövetett teteinkről.(Jak. 1:14) Igyhát semmilyen félreértés nincs. A bűnre
hajló természetünk nem igazolják bűnös teteinket. A tett és hajlam nem azonos
jelentésű. A bűnös hajlamot uralni lehet, ha nem uraljuk, akkor cselekedeteink
tanúskodnak ellenünk. Tehát nem a hajlam tesz bűnössé, hanem teteink. A
felületes olvasót megtéveszted mikor a bünrevaló hajlamot azonosítod a bűnnel.
Kérdezed „Kik azok a "törvény alatt élők" Pál szóhasználata alapján?
(Vö. pl. Rm 2:17-19). A romai idézettel akarod bizonyítani, hogy a törvény a
zsidóknak, van adva vagy, hogy ők a törvény alatt valók? Hát nem tudom. Pál itt
nem azért marasztalja el a zsidókat, mert a törvény ismerői, hanem azért mert
az ismeret ellenére áthágják azt. Olvasd csak figyelmesem Rom 2.20-24 –ig. Hány
meg hány keresztény, aki dicsekszik azzal, hogy ő a szeretet törvény ismerője
ugyan azt teszi, mint a zsidók. Itt van a másik kérdésed „Megigazul-e bárki is
a törvény cselekedetei alapján?”, határozottan nem. Mégis ha valaki
megismerkedik a szeretet törvényével ez cselekedetre készteti őt, 1) felismeri
2) elhagyja. Vagy ezen tetteket nem lehet a cselekedetek közé sorolni? Hisz
felismerni, elhagyni a keresztény élet alapfeltételei. Így minden kérdésedre
választ lehet adni csak nagyon hosszadalmas, lenne. Azért röviden erre „ A Tóra
minden rendelkezését (ha jól számolták 613 van belőle) betartod? Ha igen, van-e
ásócskád az ürülék befedéséhez és tényleg csak egyféle, tiszta anyagból készül
ruhákat hordasz?”

Ha gondolod
az ásócska hasznát veheted a tömbház tizedik emeletén csak rajta. Szerintem
ezeket a kérdéseket csak azért teszed fel, hogy a lényegről eltereld a
figyelmét az embereknek. Miért nem
teszed fel a kérdést: Minek az alapján tudom felismerni, hogy eleget teszek a
szeretet első nagy parancsának? Elegendő vallanom hiszek Istenben és ezzel
eleget tetem a szeretet parancsának? Nagyon sok keresztény azt állítja, ismeri
a szeretet nagy törvényét, és mégis rájuk illik az a Páli mondás „Bizony
miattatok káromolják Isten nevét”.

Idézel Jakab leveléből:

Ha ellenben betöltitek a királyi
törvényt az Írás szerint: "Szeresd felebarátodat, mint magadat!" -
helyesen cselekesztek. De ha személyválogatók vagytok, bűnt követtek el,
és a törvény mint törvényszegőket marasztal el titeket. Mert aki valamennyi
törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen
vétkezett. Mert aki ezt mondta: "Ne
paráználkodj!" - ezt is mondta: "Ne ölj!" Ha pedig nem
paráználkodsz, de ölsz, megszegted a törvényt. Úgy beszéljetek, és úgy
cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye ítél meg. Mert az ítélet
irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, az irgalmasság viszont
diadalmaskodik az ítéleten.

Jak 2:8-13.

Ezek után ezt
kérded: Melyik a királyi törvény?

Benne van-e a királyi törvény a Tízparancsolatban?
Ha igen, hol?

Jakab szerint ”Szeresd felebarátodat, mint magadat” a királyi
tőrvény. A második
kérdésedre a válaszom: nincs a tízparancsolatban a királyi tőrvény, hanem az
arány fordított.” A királyi” törvény tartalmazza a tízparancsolatot. Így hát a
többi kérdésed felesleg.

Azt állítod, nem akarod a h. n. adventistákat lejártatni vagy a tagokat
kiábrándítani hitükből és mégis, kérdéseidet úgy irányítod mintha a h. n.
adventisták
a törvény cselekedeteiből fakadó üdvözséget hirdetnék. Habár jól tudod, egészen
mást tanítanak a törvényről.

Valóban az adventizmust kutatod vagy inkább az adventizmus ellen irányuló
nézeteket???

Valahogy így teszel: Egy vándor érkezik hozzád, és azt kérded tőle igaz nem
vagy éhes? Ahelyett azt kérdened éhes vagy? Gyere, ülj asztalhoz.

A nagy Csabának adott válaszodból úgy értettem meg, hogy
a hitet és cselekedetet elválasztani nem lehet. Az adventisták is így válják.
Azok, akik a szombatünneplést érdemként fogják fel, vagy a parancsolatok bármeikét,
tévednek. Az adventista elvek szerint a törvény hitünk bizonyítékát szolgálja.
Tehát hit =üdvözség, cselekedet= hitünk bizonyítéka. Tehát egy párhuzam, nem
egy egyenes.

Jakab apóstól így összegezi “Viszont mondhatja valaki azt
is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a hitedet
cselekedetek nélkül, én is meg fogom mutatni cselekedeteim alapján a hitemet.
Te hiszed, hogy egy az Isten, Jól teszed. Az ördögök is hisznek és rettegnek.
Akarod-e hát tudni, te ostoba ember, hogy a hit cselekedetek nélkül meddő?” (Jak.
2:18-20)

Kedves barátom nehéz neked az ösztön ellen rugódozni!

Maradok tisztelettel

Szász Béla

Válaszom itt található.