A szombatünneplés mellett megfogalmazott bibliai érvek mellett találkozhatunk nem bibliai érvelésekkel is. Ha Isten az egyetemes erkölcsi törvényben megfogalmazta azokat az elvárásokat, amiket a Tízparancsolatból is ismerhetünk, joggal gondolhatjuk azt, hogy vannak bizonyos dolgok, amik minden egyes ember számára ismertek. Például a válasz arra az egyszerű kérdés, hogy hány napból áll egy hét?
Ha a Tízparancsolatban is az erkölcsi egyetemes törvény nyilatkoztatott ki, úgy az emberiség minden egyes tagja számára egyértelmű, hogy hány napból áll egy hét. Köztudott, hogy a hét nem köthető a másik három csillagászatilag beazonosítható időszakhoz: sem az évhez (a Föld Nap körüli keringésének periódusideje), sem a hónaphoz (a Hold Föld körüli keringési idejének periódusideje), sem a naphoz (a Föld tengelye körüli forgásának ideje). Így ez csak isteni kinyilatkoztatásból származhat.
Ha tehát a Tízparancsolat egyetemes erkölcsi törvény, akkor a világ minden egyes zugában mindig, mindenhol heti beosztással találkozhatunk. Vajon tényleg így volt-e mindig? Először idézzük ezzel a kérdéssel kapcsolatban a h.n. adventista történész professzort, Szigeti Jenőt:
A hét nem számított időegységnek az ókorban csak az asztrológia, a zsidóság és a kereszténység tette elfogadhatóvá.
Mit is jelent ez? Azt, hogy a hét, mint időegység az ókorban két körben volt ismert. Az egyiket a zsidó-keresztény kultúrkör jelentette, míg a másikat a babiloni csillagászat, ami görög hatásra került át a Római Birodalomba. De ha ez ismeretlen volt, akkor hány napból állt egy hét a Római Birodalomban? Konstantin 321-es rendeletét magyarázva Szigeti Jenő a következőt írta le:
[Konstantin] Megszüntette a régi szokást, mely szerint a földművesek hét napon át dolgoztak, a nyolcadik napon pedig, piacot tartottak. Elrendelte, hogy ezen túl a piac a hetedik napon legyen, a nyolcadik nap ugyanis a keresztények istentiszteleti napja és a Napisten ünnepe volt.
Hány napból állt a római földművesek egyheti periódusa? Hét napig dolgoztak és a nyolcadik napon eladták a terményt: 7 + 1 = 8. Ezek szerint tehát a Római Birodalomban Nagy Konstantin Kr. u. 321-ben kiadott rendelete előtt a földművesek számára a nyolc napos hét volt a természetes.
Nézzük meg, hogy mit ír erről a kérdésről Hahn István:
A másodlagos, azaz a mesterségesen szerkesztett, a Nap és a Hold járásától független időegységek közül a legfontosabb a hét. Másodlagosságát és az égitestek mozgásától való függetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy naptári rendszerben sem látták szükségesnek az éveket és a hónapokat a hetekkel egyeztetni... Az égitestek járásától független, néhány napos időegységes ismeretes egyes, kezdetleges kereskedelmet folytató népeknél is; itt gyakori a négy-nyolc napos periódus, amelynek meghatározott napján, a vásárnapon, a szomszédos települések lakói áruik cseréjére gyűltek össze. Ötnapos „vásárhete” volt Mezopotámia legrégebbi lakóinak. Történetileg jelentőssé vált a rómaiak nyolcnapos vásárhete...
Hahn István tehát úgy írja le ezt a másodlagos időegységet, ami akár négy, öt, hat, hét vagy nyolc napos is lehetett. Ennek fényében lehetetlenség arról beszélni, hogy az emberiségnek adott egyetemes erkölcsi törvényben a mai (zsidó-keresztény) értelemben vett hét akármelyik napjának megünneplése szerepel, hiszen már maga az időegység hossza is eltér a Bibliában kinyilatkoztatott időtől. Hiszen lehetetlen szombatról szombatra teremtési emlékünnepet tartani egy ötnapos ciklusban. Ezért úgy gondolom, hogy a Tízparancsolat egyetemes erkölcsi voltát ez a tény nem támasztja alá, sőt egyenesen cáfolja.
A szombatünneplők egy másik Biblián kívüli érve általában az, hogy aki vasárnap ünnepel, az tulajdonképpen a Nap előtt borul le. (Azaz, bálványimádó, hiszen a teremtményt imádja a Teremtő helyett, vö. Rm 1:25).
A vasárnapünneplés pogány eredetéről tanúskodik a vasárnap neve is számos nyelvben. Például a német sonntag, az angol sunday = a Nap napja.
Nézzük meg egy táblázatban, hogy ezeket a napokat melyik bolygókról és hogy nevezték el.
| bolygó | latin | angol | magyar | orosz |
|---|---|---|---|---|
| Nap | dies Solis | Sunday | vasárnap | voszkreszenyje |
| Hold | dies Lunae | Monday | hétfő | ponyegyelnyik |
| Mars | dies Martis | Tuesday | kedd | vtornyik |
| Merkúr | dies Mercurii | Wednesday | szerda | szreda |
| Jupiter | dies Iovis | Thursday | csütörtök | csetverg |
| Vénusz | dies Veneris | Friday | péntek | pjatnyica |
| Szaturnusz | dies Saturni | Saturday | szombat | szubota |
A hét napjait a babiloniak nevezték el az általuk ismert hét „bolygóról” (ti. ide sorolták a Napot is, ami nem az). Ennek a hátterében az a hiedelem állt, hogy ezek istenek, és minden egyes napnak megvolt a maga védő istene. Ha megvizsgáljuk a táblázatot, az angol elnevezések hátterében nem csak bolygónevek, hanem skandináv istenek is szerepelnek (Thor, Freia). Ezen az alapon a mohamedánok (akiknek köztudottan péntek az ünnepnapjuk) vajon a skandináv Freia istennőt imádják?
Tovább megyek: ha a vasárnap „ünneplése” leborulás a Nap előtt, akkor szombat leborulás a Szaturnusz előtt. Mind a kettő bűnös magatartás, de ha már választani kell, nem is tudom, mit válasszunk: a napimádatot, vagy a szexuális kicsapongásoktól és részegességtől sem mentes szaturnáliákat?
Sőt, ha ezt a kérdést nemzeti alapra helyezzük, azt is megállapíthatjuk, hogy teljesen hamis úton járnak az angolszász területek gyülekezetei, hiszen a hét napjainak elnevezéseiben hamis istenek és bolygónevek vannak. A ortodoxia (az igaz út) az orosz nemzeti egyházban keresendő, mivel nyelvükben megőrződött mind a szombat neve (szubbota), és a vasárnap sem a napra utal, hanem a feltámadásra (voszkreszenyje). Ezek szerint az egyedül igaz egyház az Orosz Ortodox Egyház lenne?
Kb. ide vezet az, ha teológiánkat népi etimologizálásra is építjük.