Ha a szombat tanítása valóban olyan fontos, ahogy az h.n. adventista testvéreink vallják, érdemes megvizsgálni, hogy hol találunk utalást az újszövetségi levelekben a szombatra (egyáltalán hol találjuk meg a szombat szót), illetve hol találunk utalást a Tízparancsolatra.
A szombat (szabbatón, G4521) kétszer szerepel az újszövetségi levelekben:
A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle, nehogy akkor történjék a gyűjtés, amikor odamegyek.1Kor 16:2 (szabbatón fordítása: hét)Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt.Kol 2:16
Ezek egyike sem támasztja alá a szombatünneplés gyakorlatát.
A Tízparancsolat kifejezés nincs a Bibliában, e helyett bizonyos helyeken az Ószövetségben 'tíz ige'-ként szerepel. A Tízparancsolatra az újszövetségi levelek összesen két helyen utalnak:
Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva; és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira.2Kor 3:3A második kárpiton túl pedig volt egy sátor, amelyet szentek szentjének neveztek: ebben volt egy arany füstölőoltár és a szövetség ládája, minden oldalról arannyal borítva. A szövetségládában volt az aranyedény mannával tele és Áron kivirágzott vesszeje, meg a szövetség táblái, fölötte pedig a dicsőség kerubjai, amelyek beárnyékolták az engesztelés helyét. De ezekről most nem kell részletesen szólni.Zsid 9:3-5
Ezen túl a tíz igére nem találunk utalást az egész Újszövetségben.
A Zsidókhoz írt levél két szövetségről beszél, egy első szövetségről és egy új szövetségről, amely felülírja az előzőt. A Zsidókhoz írt levél 8:6-9:10-ig bemutat két szövetséget, az egyiket első szövetségnek nevezi, a másodikat pedig újnak. Kulcsvers a Zsid 8:13:
Amikor az újról szól, elavulttá teszi az elsőt, ami pedig elavul és megöregszik, az közel van az elmúláshoz.Zsid 8:13
Az első szövetségnél az istentiszteleti rend elválaszthatatlan része volt a két kőtábla:
Az első szövetségnek is volt tehát istentiszteleti rendje ... meg a szövetség táblái.Zsid 9:1, 4
A Biblia szerint az első szövetség = Sinai szövetség = kőtáblák = tíz ige (= Tízparancsolat!).
Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Írd le ezeket az igéket, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel! Mózes negyven nap és negyven éjjel volt ott az Úrnál. Kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírta a táblákra a szövetség igéit, a tíz igét.2Móz 34:27-28Kijelentette nektek a szövetséget, amikor megparancsolta, hogy tartsátok meg a tíz igét, és felírta azokat két kőtáblára.5Móz 4:13Amikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, annak a szövetségnek a tábláit, amelyet az Úr kötött veletek...5Móz 9:9Nem volt a ládában más, csak a két kőtábla, amelyeket Mózes helyezett bele a Hóreben, amikor az Úr szövetséget kötött Izrael fiaival, miután kivonult Egyiptom földjéről... És helyet készítettem ott a ládának, abban van az Úr szövetsége, amelyet őseinkkel kötött, mikor kihozta őket Egyiptom földjéről.1Kir 8:9, 21Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.2Móz 20:2Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk Hóreben. Nemcsak atyáinkkal kötötte meg az Úr ezt a szövetséget, hanem mivelünk is, mindnyájunkkal, akik itt ma életben vagyunk.5Móz 5:2-3Eljön az az idő - így szól az Úr -, amikor szövetséget kötök Izrael és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről. De ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk - így szól az Úr.Jer 31:31-32, ezt idézi a Zsidókhoz írt levél
A Biblia szerint Isten az első szövetséget választott népével, Izráellel kötötte meg:
Nem volt a ládában más, csak a két tábla, ameleket Mózes tett bele Hóreben, amikor az Úr szövetséget kötött Izráel fiaival, miután kivonultak Egyiptomból.2Krón 5:10... Van egy nép, amely elszórtan és elkülönülten él a népek között birodalmad minden tartományában. Törvényei különböznek minden más nép törvényétől...Eszt 3:8Csak veletek léptem közösségre, a föld minden nemzetsége közül...Ám 3:2
Még egyszer nézzük meg, hogy mi lett az első szövetség sorsa!
Amikor az újról szól, elavulttá teszi az elsőt, ami pedig elavul és megöregszik, az közel van az elmúláshoz.Zsid 8:13
Ezek szerint:
A Zsidókhoz írt levél tanúsága szerint tehát az első szövetséggel együtt a szombatnapi nyugalom is elavult.
De hát nem tesszük-e szabaddá az utat a bűn számára, ha kimondjuk: a Tízparancsolat elavult? Krisztus nem a bűnre szabadított meg!
Ez a kérdés pusztán akkor merül fel, és okoz valódi erkölcsi anomáliát, ha egyenlőséget teszünk az egyetemes erkölcsi törvény és a Tízparancsolat között. Ez azonban nem így van. Az egyetemes erkölcsi törvény a szeretet. Ha konkrét életviteli kérdésekről van szó, a Tízparancsolatot sem csak szó szerint értelmezzük, hanem a mögöttes lelki tartalom szerint (Vö. a Ne ölj! parancsot a Mt 5:21-26, 44-48 fényében). A keresztény etikában a szeretet parancsa nem tételes tiltásokból fakad, hanem a Szentlélekkel való járásból, és utána tudjuk megteremni azt a gyümölcsöt, amiről a Gal 5:22-23 ír.
Lássuk a másik igehelyet, ahol a Tízparancsolattal találkozunk!
Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten lelkével van felírva; és nem kőtáblára, hanem a szívnek hústábláira.2Kor 3:3
Ha végigolvassuk a teljes 3. fejezetet a második korinthusi levélben, nyilvánvalóvá válik, hogy két dolgot állít szembe Pál apostol: az első szövetséget (ószövetséget) az új szövetséggel. Ha összehasonlítjuk a levél állításait, megdöbbentő dolgokat találunk a Tízparancsolattal kapcsolatban:
| Igevers | Kőtábla | Új szövetség |
|---|---|---|
| 3. vers | Tintával van felírva | Az élő Isten Lelkével van felírva |
| 3. vers | Kőtáblára van felírva | A szív hústábláira van felírva |
| 6. és 14. vers | Ószövetség | Új szövetség |
| 6. vers | Betű | Lélek |
| 6. vers | A betű megöl | A Lélek megelevenít |
| 7. és 9. vers | A halál szolgálata | Az igazság szolgálata |
| 7. és 8. vers | Dicsőséges | Dicsőségesebb |
| 7. és 10. vers | Múló dicsőségű | Maradandó dicsőségű |
| 10. vers | Már nem dicsőséges | Felülmúlta a dicsőségben |
| 9. vers | Kárhoztatás szolgálata | Az igazság szolgálata |
| 12. és 14. vers | Leplet tett Mózes a múló dicsőségre | Krisztusban eltűnik a lepel: Fedetlen arccal szemlélhetjük |
| 15. és 16. vers | Lepel van azok szívén, akik Mózest olvassák | Ha megtérnek (Krisztushoz) eltűnik a lepel |
| 17. vers | (szolgaság) | Az Úr Lelkével szabadság |
Az összefoglalást látva, kijelenthetjük, hogy a Tízparancsolat egyenértékű a régi, ószövetségi kárhoztató szolgálattal, a szolgasággal, a halál szolgálatával. Pál apostol ezt állítja szembe azzal az Újjal, ami Krisztusban, a Lélek ereje által jelenik meg:
Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.2Kor 3:17-18.
Ki lenne olyan balga, ezt a listát látva, hogy ne a szabadságot, hanem a szolgaságot, a kárhoztatás és halál szolgálatát választaná?
A szombat szó egyetlen helyen szerepel az újszövetségi levelekben szombat (=hetedik nap) értelmében:
Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt.Kol 2:16
Szombatos értelmezés szerint Pál itt nem a szombatról beszél, ugyanis a görög eredetiben a szombat szó többes számban áll: jelentése szombatok, tehát azokról a szombatokról szól, amelyek a heti pihenőnapon túl Izraelnek extrán adattak, az ószövetségi ünnepkörrel együtt (tehát tkp. mindegy, hogy milyen napra estek, akkor is szombatnak nevezték őket). Mivel nem a heti nyugalomról van szó, ezért nem is az ellen beszél.
Érdemes megfontolnunk két dolgot a kifejezéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy az "ünnep, újhold, szombatok" kifejezés úgy tűnik, hogy csökkenő időrendiséget mutat, hiszen az ünnepek évente, az újholdak havonta, míg a szombatok hetente ismétlődtek. Ebben az értelemben a szombatok kifejezés a heti nyugalomnapot jelentheti. Ezen túl az az érvelés, hogy mivel többes számban van, nem jelentheti a heti nyugalomnapot, szintén kérdéses: ha ugyanis egyes számban lenne, akkor lehetne úgy értelmezni, hogy az egyik vagy másik álláspontot takarja - így azonban első olvasatra az a benyomása az embernek, hogy mindkettőről beszél, azaz mind a heti, mind az ünnepek szombatjairól.
Az első dolog, amiben megegyezhetünk, az az, hogy Pál itt egyértelműen valami ellen beszél, hiszen a következő igeversben így folytatja:
Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.Kol 2:17
E szerint Pál ismét szembe helyezi Krisztust az ünnepekkel, újholdakkal és a szombatokkal, amelyek csak árnyékai (voltak) annak, ami Krisztusban beteljesedett. Mivel Krisztusban beteljesedtek, illetve be fognak teljesedni, ezeknek tehát nincs jelentőssége. A kérdés az, hogy pontosan mit is jelent ez a kifejezés: "ünnep, újhold és szombatok"?
De a férfi azt kérdezte: Miért mégy ma hozzá? Hiszen nincs sem újhold, sem szombat! Az asszony így szólt: Hagyj békén!2Kir 4:23Ezt mondja az én Uram, az ÚR: A belső udvar keletre néző kapuja legyen bezárva hat munkanapon át, szombaton és újhold napján legyen nyitva... Az ország népe is ennek a kapunak a bejáratánál imádkozzék szombaton és újholdkor az ÚR színe előtt. Az az égőáldozat, amelyet a fejedelem mutat be az ÚRnak a nyugalom napján, hat hibátlan bárány és egy hibátlan kos legyen. Az ételáldozat legyen egy éfá liszt a kos mellé, a bárányok mellé pedig adjon annyi ételáldozatot, amennyit akar; továbbá egy hín olajat minde éfá liszthez. Újhold napján adjon egy hibátlan borjút, hat bárányt meg egy kost; ezek is hibátlanok legyenek! A bika mellé egy éfá lisztet, a kos mellé is egy éfát készítsen ételáldozatul, a bárányok mellé pedig annyit, amennyit akar; továbbá egy hín olajat minde éfá liszthez.Ez 46:1, 3-7Mert így beszéltek: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk, és a szombat, hogy gabonával kereskedjünk, kisebb vékával, nagyobb súlyokkal, és hamis mérleggel csalva?Ám 8:5Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem - mondja az ÚR.Ézs 66:23
A Biblia szóhasználata szerint tehát az újhold mellett említett szombat a heti nyugalomnapot jelenti. Téves arra a következtetésre jutni, hogy a Kolossé levél ettől eltérő módon használja azt, hiszen az Ószövetség mindig ebben az összefüggésben (újhold + heti nyugalomnap) használja a szombat főnevet.
Érdekes megfigyelmi az utolsó igeverset is: Ézsaiás nem csak azt mondja, hogy "szombatról szombatra" jönnek el Isten elé, hanem azt, hogy "újholdról újholdra". Ha szigorúan átvennénk a h.n. adventista tanítást, abból és az itt látott igeversből az következne, hogy nem csak a szombatot, de az újholdat is ünnepelni kell. (Hasonlóképen a Church of God [Isten Gyülekezete] adventistákhoz hasonlóan). Ha azonban az "újholdról újholdra" kifejezést hónapról hónapra értelemben használjuk, úgy a szombatról szombatra értelme: hétről hétre.
És ha égőáldozatot mutattak be az ÚRnak szombatonként, újholdkor és az ünnepeken, megszabott számban kellett állandóan az Úr előtt állniuk.1Krón 23:31Lásd, én meg templomot akarok építeni az én URam, Istenem neve tiszteletére, és azt neki szentelem, hogy jó illatú füstölőszerekkel tömjénezzenek neki, és a sorba rakott kenyerek állandóan ott legyenek előtte; és égőáldozatot mutassanak be reggel és este, minden szombaton és újholdkor, meg Istenünknek, az ÚRnak ünnepein. Örök kötelessége lesz ez Izráelnek.2Krón 2:3Akkor égőáldozatokat mutatott be az ÚRnak Salamon, az Úrnak azon az oltárán, amelyet a csarnok mellé építtetett. Minden napon: nyugalomnapokon, újholdkor és az évenként háromszor tartandó megszabott ünnepeken, mégpedig a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen, annak a napnak az előírása szerint kellett áldozni, ahogyan Mózes parancsolta.2Krón 8:12, 13A király jövedelmének egy részét az égőáldozatokra adta: a reggeli és esti égőáldozatokra, a szombatonként, újholdanként és megszabott ünnepenként bemutatandó égőáldozatokra, ahogyan meg van írva az ÚR törvényében.2Krón 31:3A sorba rakott kenyerekre, az állandó ételáldozatra és az állandó égőáldozatra a a nyugalom napjain, újholdkor, a megszabott ünnepeken, továbbá a szent adományokra és a vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izráelnek, és minden munkára Istenünk házánál.Neh 10:34Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat, ünnepi összejövetel? Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni.Ézs 1:13, 14
A fenti igeversekből néhány érdekes megfigyelést tehetünk. Legelőször is azt, hogy a hétévenkénti szombatévet egyik alkalommal sem nevezte szombatként, az ünnepekre mindig "megszabott" vagy "állandó" ünnepekként hivatkozik. A másik, hogy ezekben az igeversekben a szombat főnév mindig a heti nyugalomra utal, mégpedig pontosan a Kol. 2:16-ban is fellelhető "újhold és ünnep" társaságában. Erős bizonyítékok tehát ezek az igeversek arra nézve, hogy hibás az az értelmezés, hogy a "szombatok" kifejezés nem a heti nyugalomnapra utal. Harmadszor a Nehémiás könyvéből száramzó utalás esetén a nyugalomnap többes számban áll, és a szombatra vonatkozik!
Megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepnapját.Hós 2:13A fejedelem kötelessége pedig az lesz, hogy égőáldozatokat, ételáldozatot és illatáldozatot viszen az ünnepeken, újholdkor és szombatonként, meg Izráel házának valamennyi ünnepén. Ő készíttessen vétekáldozatot, égőáldozatot és békeáldozatot, hogy engesztelést végezzenek Izráel házáért.Ez 45:17
A párhuzam egyértelmű, ahogy a magyarázat is: ahogyan az Ószövetségben az "ünnep, újhold, szombat(ok)" kifejezés a maga természetességében jelentette az ÚR ünnepeit, újholdjait és a heti pihenőnapot, semmi okunk feltételezni azt, hogy a Kolossé levélben ez másként lenne. De nézzünk meg egy párhuzamos igehelyet Pál apostol tollából, miután megláthattuk: semmmi sem indokolja a h.n. adventista értelmezést:
Most azonban, miután megismertétek Isten, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és szegény elemekhez, és hogyan akartok újból szolgájukká lennk? Aggódva figyeltek a napokra, hónapokra, az évszakokra és esztendőkre.Gal 4:9-11
Pál apostol egyértelműen ugyanoda sorolja a napokat, a hónapokat, az évszakokat és az esztendőket, azaz a teljes mózesi törvény ünnepeit: szegény és erőtlen elemekhez. Ha végiggondoljuk a párhuzamot, itt is gyakorlatilag ugyanazt mondta el, mint a Kolossé levélben: az ünnepnapok semmit sem számítanak Krisztusban. Mindez a mózesi törvény alatt volt kötelező Izráelnek.
Összefoglalva tehát, a Kol 2:16 azon értelmezése, amely szerint a "szombat(ok)" kifejezés nem vonatkozhat a nyugalomnapra, teljes egészében ellent mond mind az Ószövetség szóhasználatának, mind Pál Galata levélbeli tanításának. A Kolossé levél szerint a szombat csak "árnyéka (volt) az eljövendő valóságnak, Krisztusnak" (vö. 17. vers). Ez az igevers tehát nemcsak, hogy nem igei bizonyíték a szombat ünneplése mellett, hanem teljességgel a szombat ünneplése ellen foglal állást.
A másik igehely, ahol a szombat szó szerepel az újszövetségi levelekben, az első korinthusi levél 16. fejezete.
Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy cselekedjetek, ahogyan azt Galácia gyülekezeteinek rendeltem. A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, amit telik tőle, nehogy akkor történjék a gyűjtés, amikor odamegyek. Amikor pedig megérkezem, azokat, akiket ti alkalmasnak találtok, elkküldöm ajánlólevéllel, hogy adományotokat elvigyék Jeruzsálembe. Ha pedig érdemes lesz, hogy én is elmenjek, velem együtt fognak jönni.1Kor 16:1-4.
Szombatos értelmezés szerint a gyűjtés nem a gyülekezeti alkalmon történt, hanem otthon, a hét első napján (mindenki tegye félre magánál, amit adakozni szánt). Ha kicsit gondosabban megfigyeljük a szöveget, akkor elvileg két értelmezés lehetséges:
Mit akart Pál elkerülni? Azt, hogy akkor rendezzenek gyűjtést, amikor odamegy. Mit kell tenniük, ha vasárnaponként maguknál teszik félre a pénzt, ha Pál megjött? Gyűjtést kell rendezniük, amikor Pál megjön. De mit akart Pál elkerülni? Azt, hogy akkor rendezzenek gyűjtést, amikor megjött... Tehát logikai hiba úgy értelmezni ezt az igehelyet, hogy magánházanként gyűjtötték össze az adományt, hiszen ebben az esetben Pál megérkezése esetén gyűjtést kellett volna rendezniük, éppen azt, amit Pál el akart kerülni. Azt láthatjuk tehát, hogy a hét első napján (=vasárnap) Pál arra buzdítja a konithusiakat, hogy a gyülekezeti alkalmon gyűjtést rendezzenek.
Ráadásul az sem egyértelmű, miért mondta volna Pál, hogy vasárnap tegyenek félre, ha ez otthon volt? Hiszen ugyanúgy félre lehetett volna tenni keddenként is! A gyülekezetbe bevinni azonban csak egy nap tudták: a hét első napján, és nem csak Korinthusban.
Egyértelműen levonható az a következtetés, hogy ez éppen nem egy szombat melletti érv, hanem egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Korinthusban a gyülekezet a hét első napján jött össze, csakúgy, mint Galácia más gyülekezetei.
Ha Pál apostol így rendelkezett, ez isteni vagy emberi rendelkezés volt?
Összefoglalva tehát azt láthattuk, hogy az újszövetségi levelekben összesen két alkalommal találkozunk a kőtáblákkal, de egyik esetben sem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a Tízparancsolat egyetemes erkölcsi törvény lenne; és ugyanígy két alkalommal találkozhatunk a szombat kifejezéssel, de ezek egyike sem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a korai egyház szombatot tartott volna. Az újszövetségi levelek egésze alapvetően nem támasztja alá a h.n. adventista tanítást a szombatról.